SzarQpac - Annyira szar!

Az egészséges kaka fétis kialakulásához úgy vélem nagyban hozzájárult a családi környezetem hozzáállása a témához, amely e tekintetben meglehetősen liberálisnak számít. A szar az egész családot kreativitásra inspirálja, ennek ékes bizonyítéka a következő, mondhatni már műalkotás.

Történt ugyanis, hogy egyik családi nyaralás alkalmával (amin én sajnos nem voltam ott, így csak hallomásból tudom a sztorit) folyamatosan visszatérő témává vált a "brummogó barna medve" és a "sportszelet", mint szinonimák a szarra, amely ezután szállóigévé nőtte ki magát. Így végül szinte kézenfekvővé vált az alább látható családi ereklye elkészítése a családfő 50. születésnapja alkalmából: a barna medve, amely "brummogni" is tud, és sportszeletet szarik.

Érdemes megfigyelni a leleményes technikai megoldásokat is, mind a brummogásra, mind a szarásra nézve, előbbi valódi automata fingópárnával (ez kívülről nem látszik, de a maci fojtogatásával előidézhető a hangeffekt), utóbbi a farok tövében egy tépőzárral lezárható segglyukkal, kb. 3 sportszeletnyi bélkapacitással (alultöltős), valamint pót plüss-szar készlet is tartozik hozzá:

Úgy tűnik, másokat is megihlet a szar-téma, mint ahogy az alábbi vers íróját is megcsókolta a múzsa, és nem röstellte közzétenni ezt a kincset a blogján, így most én is megörvendeztetlek vele titeket. A vers amúgy nemesen egyszerű, semmi perverzitás, csak a szarás és körülményeit ecseteli, és még a szar szó ismételgetését sem viszi túlzásba, ezzel megkímélve a kényesebb ízlésű olvasókat. A költő maga egyébként zenész és festő, és a blogjában ecsetelt értékrendje és gondolatvilága is pozitív benyomást keltett bennem. Na de elég a hadoválásból, jöjjön a lényeg:

Vers a szarról

A seggünkön van egy lyuk,
Rajta a szart kiszarjuk.
Ha mán kinn van, nosza, rajta,
Megnézzük, hogy milyen fajta:
Görbe lett, vagy egyenes,
Kristályos, vagy leveses,
Kicsi, nagy, vagy zöld, vagy barna,
Vagy esetleg tiri-tarka,
De ha jön a búcsú perce,
Nézzük meg, hogy jól lement-e?
Mert van olyan, mi ragaszkodik,
Ezért aztán ravaszkodik,
Úszni tanul, keresztbe áll,
A lefolyóból kikandikál.
Ne sajnáljad, öreg haver,
Kapd elő a pumpát, ha kell!
Aprítsad fel, fojtsad vízbe,
Hadd tűnjön el mindörökre!

Talán nem is gondolnánk, mennyire fontos dolog a kaki az életben, pl. azoknak az élőlényeknek, amelyeknek létfontosságú más állatok ürüléke a létfenntartáshoz és szaporodáshoz. Ilyenek pl. a ganajtúró vagy galacsinhajtó bogarak, amiknek a fő tápláléka a nagyobb emlősök ürüléke. Ezek többnyire egy kis darabot elgurigáznak a nagy trágyakupacból, bedugják a föld alatti üregükbe, és ott fogyasztják el; sőt, a petéiket is a galacsinba rakják, hogy a fejlődő utódok is megfelelően tudjanak táplálkozni. Ezeknek a bogaraknak másik neve a szkarabeusz, így talán még többeknek lehet ismerős, hiszen ezt a bogarat az egyiptomi kultúrában szent állatként tisztelték, amely az újjászületést, a felkelő Napot szimbolizálta, és számos módon, főként amulettként formázták meg. Innen is látható, hogy a szar maga az élet :D.

És az apropó, aminek okán most erről írok, hogy hétvégén kirándulni voltunk, és az erdőben találtunk egy darab kakit (nem tudom, milyen állattól származhatott, tele volt magokkal), és egy rakás ganajtúró bogár ügyködött rajta, nagyon jópofák voltak. Meg is örökítettük őket a szorgos munka közben, hogy ti se maradjatok le erről az élményről:

Ha szarásról van szó, azt hiszem nem hagyhatom ki a 2010-es év arc plakátkiállításának egyik kultikussá vált darabját, a "Kakilós"-t, Karas Dávid művét. Annyira egyszerű és őszinte, hogy csak imádni lehet!

A kiállítás témája a "Hol élsz te?" kérdésre keresett válaszokat, a kedvenc plakátom készítője pedig sajátosan értelmezte az otthon fogalmát: "Ahol már kakiltam, félig otthon vagyok". Ugye, milyen igaz? Az ő meglátásait erről az Arcmagazin Arclapjában olvashatjátok.

Sokaknak gondot jelent, hogy nem tudnak, csak otthon kakilni (pl. jómagam is szenvedek ettől), így valóban szoros összefüggés lehet az otthon és szarás között - ebből is látszik, mennyire meghatározó momentum az életünkben. Másrészt az adott személy lelkivilágába is ad egy betekintést, hogy hol, mennyire esik nehezére kiüríteni, elengedni magát.